MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETE – MÚRE
UNIUNEA JURNALISTILOR MAGHIARI DIN ROMÂNIA – UJMR
HUNGARIAN JOURNALIST’S ASSOCIATION OF ROMANIA
540027 Tg-Mureş str. Tuşnad nr. 5 ap. 3.
http://www.mure.ro e-mail::mure@mure.ro
Tel/fax: +40-365-402-538
HATÁROZAT
A ROSTÁS SZABOLCS, A KOLOZSVÁRON SZERKESZTETT KRÓNIKA ONLINE ÚJSÁG MUNKATÁRSA ÁLTAL PARÁSZKA BORÓKA, A MAROSVÁSÁRHELYI RÁDIÓ MUNKATÁRSA ELLEN EMELT SAJTÓETIKAI PANASZ ÜGYÉBEN
A MÚRE Sajtóetikai vétségek vizsgálatában illetékes etikai testületéhez, a Becsületbírósághoz, beadvánnyal fordult Rostás Szabolcs, a Kolozsváron szerkesztett Krónika online újság munkatársa, amelyben feltételezett sajtóetikai vétséget fogalmazott meg Parászka Boróka, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ellen, azt sérelmezve, hogy a bepanaszolt zaklatásnak igyekezett beállítani azt, amikor ő csak az újságírói munkáját végezte.
Mivel sem Rostás Szabolcs, sem Parászka Boróka nem tagja a MÚRE-nak, a feltételezett sajtóetikai vétség vizsgálatára kinevezett Etikai Bizottság mindenekelőtt fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a lefolytatott sajtóetikai vizsgálathoz alapot az Etikai Kódex Preambulumának utolsó bekezdése nyújt, mely taxatíve így fogalmaz: „Ha a bepanaszolt személy nem MÚRE-tag, mindazokat az eljárási feltételeket biztosítani kell számára, amelyek megilletik a MÚRE tagjait. Ilyen esetben etikai büntetés nem szabható ki, de az etikai vétséget vizsgáló testület állásfoglalásban vagy akár felmentő, illetve elmarasztaló határozatban fejtheti ki véleményét”.
Továbbá a sajtóetikai vizsgálat fontos mozzanata annak megállapítása, hogy az eljárási rend szerint teljesültek-e azok a feltételek, amelyekről a Becsületbíróság Szervezési és működési szabályzata rendelkezik, s amely hangsúlyozza, hogy a bepanaszoltnak joga és lehetősége, hogy a benyújtott sajtóetikai panasszal szemben az alapfokon eljáró Etikai Bizottsághoz – kizárólag írásban – benyújtsa saját álláspontját, érvényt szerezve ez által annak a demokratikus elvnek, hogy „hallgattassék meg a másik fél is”.
Mivel Parászka Boróka, miután megismerte a feltételezett sajtóetikai panaszt, élt ezzel a lehetőséggel, és megküldte a testületnek saját álláspontját a feltételezett sajtóetikai panasszal kapcsolatosan, ennek ismeretében az eljáró Etikai Bizottság teljesültnek látta azokat a feltételeket, amelyek alapján a sajtóetikai vizsgálatot lefolytathatja.
A panasz ismertetése
A Panaszos, leírása szerint, 2023. december 2-án telefonon kívánta reagáltatni Parászka Borókát az ügyészség ama határozatára, amelyben a vádhatóság nem találta bizonyítottnak az újságíró vádját, miszerint kollégája, Kiss Dénes bántalmazta a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában, 2020 áprilisában. Parászka Boróka ezt elutasította, azzal érvelve, hogy a Krónika vele szembe nem volt tisztességes.
Hasonló, elutasító álláspontra helyezkedett Parászka Boróka egy néhány napon belül megismételt telefonhívás kapcsán is, amikor – a panaszos elmondása szerint – a bepanaszolt, „zaklatónak, megszállottnak” nevezte Rostás Szabolcsot, aki egy korábbi, nyílt utcán történt fizikai bántalmazás kapcsán kívánta újból megszólaltatni Parászka Borókát, mert az általa bántalmazott nő, az egykori esetről, nevét vállalva számolt be a lap munkatársának.
„Másnap, december 7-én – még a szóban forgó cikk megjelenése előtt – bejegyzést posztolt (Parászka Boróka) Facebook-oldalán, ahol gyakorlatilag folytatta, amit a telefonbeszélgetés során művelt: azt írta, hogy „kompromat”-ot folytatok ellene, zaklatom (közben elismeri, amit nekem még letagadott, vagyis hogy valóban bántalmazott egy nőt 2009-ben, és ezért pénzbírsággal sújtották), lejáratom, megfélemlítem, befeketítem, nőverőnek, mentálisan instabil embernek állítom be….”. Bejegyzéséhez több tucat kommentár érkezett, amelyek egy része súlyosan rágalmazó, becsmérlő a Krónikára vagy alulírottra, akad olyan, amelyik azt állítja: „az ilyen Rostás-félékből a gyilkosság is kitelik” – összegzi a panaszos folyamodványában a történteket.
Rendelkező rész
A sajtóetikai panasz ügyében, a vizsgálatban eljáró testület, két fontos dolgot kíván előre bocsájtani.
1 . Bár a panasz bizonyos szinten kapcsolódik a marosvásárhelyi rádiónál elhíresült Kiss Dénes – Parászka Boróka ügyhöz, amelyben egy látszólag munkahelyi konfliktus feltételezett részletei a közösségi médiában kommentek formájában, továbbá sajtóanyagokban is indulatokat korbácsolt a romániai magyar közvélemény egy részében, s melyet két év vizsgálat után az ügyészség 2023 decemberében lezárt, mert a vádhatóság nem találta bizonyítottnak Parászka Boróka vádját, miszerint kollégája, Kiss Dénes bántalmazta a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában 2020 áprilisában, az alapfokon eljáró Etikai Bizottság a leghatározottabban leválasztotta az ügyről a sajtóetikai panaszt. Annál is inkább, mivel a MÚRE, még 2020 áprilisában Állásfoglalásban fejtette ki, hogy a szakmai egyesület nézete szerint a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségében történtek nem minősülnek sajtóetikai vétségnek, jellegük inkább munkahelyi konfliktus képét mutatják, ami személyes ellentétbe csapott át, s amit az érintettek – közösségi médiában tett nyilatkozataik szerint – bírósági úton kívántak rendezni.
2. Az Etikai Bizottság úgyszintén nem vizsgálta valóságtartalmát a Krónikában 2023. december 7-én megjelent
Parászka Boróka 14 évvel ezelőtt nőt vert meg az utcán, most mégis a Krónika újságíróját állítja be zaklatónak című cikknek sem, hisz a benne tárgyaltak messze meghaladják egy sajtóetikai testület kompetenciáit.
A sajtóetikai vétség a panaszban ott érhető tetten, ahol Rostás Szabolcs arról ír, hogy a sajtóetikai panaszhoz köthető két, Krónikában (december 2-án és 7-én) megjelent cikk kapcsán Parászka Boróka, miután nem élt a – hallgattassék meg a másik fél is – lap által felkínált lehetőséggel, saját Facebook-oldalán, az újságíró kollégáról azt írta, hogy: „kompromat”-ot folytat ellene, zaklatja, lejáratja, megfélemlíti, befeketíti, nőverőnek, mentálisan instabil embernek állítja be őt, s a megfogalmazott vádak mellé nem rendelt bizonyítékot, a bejegyzés kommentjei pedig súlyosan rágalmazó, becsmérelő bejegyzéseket is tartalmaztak, amelyeket tévesen értelmezett magánszféraként Parászka nem moderált.
Nem véletlen, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága szükségesnek ítélte meg az Etikai Kódex kiegészítését az online médiára vonatkozó APPENDIXSZEL, hiszen az utóbbi években világszerte, így a romániai magyar médiapiacon is látványos fejlődés mutatkozott az interneten megjelenő online tartalmak terén, ami sajnálatos módon maga után vonta egyre több személyeskedő, sértő bejegyzés, komment megjelenését, amelyek részleteiben vagy teljes egészében összeegyeztethetetlenek a sajtóetikával.
Az Appendix A3. paragrafusa kimondja: „meggyőződésünk, hogy a megjelenés szabadsága, szabadossága tekintetében, míg a közgondolkodás a posztokat és kommenteket lazábban értelmezi, elfogadja a durva, a közönséges kifejezéseket, a káromkodásokat, addig ezeket a kifejezéseket az újságírószakma „nyomdafestéket nem tűrőnek” tekinti. Ezért sajtóetikai vétséget követ el az az újságíró, aki akár magánszemélyként, akár közvélemény-formálóként ilyen jellegű tartalmakat, kommenteket posztol saját idővonalon, online média vagy bármilyen közösségi felületen. Az újságíró, mint közszereplő és közvélemény-formáló, munkaidőn kívül sem fogalmazhat meg, illetve nem tehet közzé a közbeszédben, újságírásban, közösségi oldalakon, vagy akár a blogszférában az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, etikailag vállalhatatlan, az elfogadható közösségi megnyilvánulással ellentétes, uszító, kirekesztő, diszkrimináló gondolatokat, nem élhet a gyűlöletbeszéd eszközével”.
Az Etikai Bizottság eme paragrafus alapján megállapította, hogy Parászka Boróka sajtóetikai vétséget követett el, mert nem vette figyelembe, hogy mint közvélemény-formáló újságíró, munkaidőn kívül, magánszemélyként sem tehet közzé etikailag vállalhatatlan, az elfogadható közösségi megnyilvánulással ellentétes, uszító, kirekesztő, diszkrimináló gondolatokat.
Indoklás
Az Etikai Bizottság abból indult ki, hogy az újságíró hivatása – joga és kötelessége – a tájékoztatás. Ha egy ügyben az egyik érintett fél, szintén újságíró, még inkább elvárható, hogy az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni, és megadni a feleknek a saját álláspont kifejtésének lehetőségét. Rostás Szabolcs Parászka Borókát érintett félként próbálta megszólaltatni, két cikkben is, amit Parászka a lekülönbözőbb – jogos vagy vélt – indokokra hivatkozva megtagadott, a kollegialitás teljes hiányáról téve ezzel tanúbizonyságot.
A sajtóetikai panasz ismeretében, az eljáró Etikai Bizottság lehetőséget biztosított Parászka Borókának saját álláspontjának kifejtésére. A Bizottsághoz eljuttatott több oldalas írásban a bepanaszolt félre értelmezve a sajtóetikai vétség fogalmát hosszan és részletekkel tele fejtegetésben magyarázza, hogy álláspontja szerint miért utasította vissza Rostás Szabolcs megkeresését, történetek halmazát mesélve el, azt bizonyítandó, hogy Rostás Szabolcs őt „következetesen zaklatta, róla többször is rosszhiszemű híreszteléseket, hallomásokat adott közre, anélkül, hogy megadta volna számomra (P.B.) a reagálás és korrekció lehetőségét.”
A leírtak valóságtartalmát az eljáró testületnek nem állt módjában ellenőrizni, de ez nem is lehet tiszte, hiszen a Becsületbíróság kizárólag sajtóetikai testület, nem hatósági közeg, nem azt vizsgálja, hogy kinek van igaza, vagy kinek nincs (erre nincs is jogköre), hanem a feltételezett sajtóetikai vétségekről állapítja meg, az Etikai Kódex alapján, hogy a bepanaszolt elmarasztalható-e sajtóetikai vétség elkövetésében, vagy sem.
Fontos továbbá, hogy a működési szabályzat értelmében eljárás csak a feltételezett sajtóetikai vétség elkövetésétől számított három hónapon belül indítható, és ugyanez érvényes a védekezés megfogalmazására is. Parászka Boróka saját álláspontjának kifejtésében felvállaltan több mint egy évtizedet megy vissza az időben, egyetlen, nehezen követhető betűhalmazba gyúrva össze idősíkokat és történeteket, amelyek nem állnak össze magyarázattá az Etikai Kódex előírásainak áthágására, még kevésbé az elkövetett sajtóetikai vétség indoklására.
Legvégül pedig az eljáró etikai testület sokatmondónak tartja Parászka Boróka viszonyulását a jelen sajtóetikai panasz kivizsgálásához, amely során a panaszról történt kiértesítő levelében a Becsületbíróság elnöke bár hangsúlyozta, hogy a sajtóetikai panasszal kapcsolatos mindenféle információt, a vizsgálatot lezáró Határozatnak a MÚRE honlapján való közzétételéig, a Becsületbíróság bizalmasan kezel, s erre tisztelettel felkérte Parászka Borókát is, Ő ezzel mit sem törődve, február 19-én, szintén saját Facebook oldalán, világgá kürtölte nemcsak az ellene folyamatban levő sajtóetikai vizsgálatot, hanem annak részleteit is:
„Hét oldalas jelentést küldtem a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének Rostás személyem ellen irányuló, az elmúlt kilenc évben módszeresen tanúsított magatartásáról, cikksorozatairól. Csak hogy érzékeltessem, milyen mértékű lejáratás folyik. 2023. december 4 és január 9 között 7 db cikket hoz le rólam a Krónika, az erdélyi Fidesz Pravda, ebből 6 cikket Rostás Szabolcs aláír”.
És ha mindez nem lenne elég, azzal zárja Parászka Boróka az Etikai Bizottságnak megküldött védekezését, hogy a diszkrécióra felszólító kérés figyelmen kívül hagyását azzal tetézi, hogy utóiratban közli az etikai testülettel, hogy „Tájékoztatásul közlöm, hogy a fenti feljegyzést tovább küldöm a magyar sajtóban dolgozó kollégáknak, akiket értesítek a MÚRE eljárásáról…”
Ezek után az eljáró Etikai Bizottság úgy véli, jogosan megkérdőjelezhető Parászka Boróka nemcsak etikai, hanem szakmai hitelessége is, hiszen, ha saját magával szemben képtelen a diszkrécióra, milyen szakmai garancia van arra, hogy az újságíró szakmai gyakorlása közben megfelelőképpen tud kezelni más bizalmas információkat, amelyek munkavégzése során jutnak tudomására.
Mindezeket figyelembe véve az eljáró testület úgy döntött, hogy jelen szakmai, sajtóetikai Határozatát ne csak a panaszos Rostás Szabolcs és a bepanaszolt Parászka Boróka ismerje meg, hanem legyen ismert a romániai magyar újságíró-társadalom körében is. Ezért a Határozatot közzéteszi a MÚRE honlapján, ahonnan bármely médiatermék a forrás megjelölésével szabadon átveheti.
Marosvásárhely, 2024. 03. 15.
Bögözi Attila, az eljáró Etikai Bizottság elnöke,
Kulcsár Andrea, Vajda György tagok
