A fejlõdõ országok tudományos újságíróinak képzését, és a különbözõ országokban élõ újságírók közötti kapcsolatháló kiépítését ítélték a legsürgetõbb feladatoknak a szakemberek az UNESCO 2007. április 16. és 20. között megrendezett tudományos újságírás ötödik világkonferenciáján Melbourne-ben (Ausztrália).
Niall Byrne, a konferencia igazgatója úgy véli, a tudományos újságírás fejlõdésére soha nem volt még nagyobb szükség, mint napjainkban. Az újságíróknak meg kell tanulniuk, hogyan tudják helyesen közvetíteni a tudományos kutatások eredményeit a nyilvánosság felé. Az igazgató szerint nincs kétség afelõl, hogy a világ különbözõ részein élõ újságírók közötti kapcsolatok kiépítését tekintve a konferencia elérte a célját.
A konferencia elsõ napján az UNESCO mûhelymunkát tartott, amelyen felmérték, hogy a fejlõdõ országok újságíróinak milyen képzésekre van szükségük. Az UNESCO általános tudományos újságírás területén futó korábbi projektjeit pedig megvizsgálták, és a tapasztalatokat megosztották a világ minden részérõl érkezõ oktatókkal. A mûhelyen megállapították, hogy az UNESCO már felkészült arra, hogy képzést és támogatást nyújtson az újságíróknak. Az érdeklõdõ résztvevõkkel kérdõívet töltettek ki arról, hogy mely országokban van erre leginkább szükség.
A konferencia ideje alatt a WFSJ (World Federation of Science Journalist, Tudományos Újságírók Világszövetsége) elindított egy projektet, amelyen keresztül egy nemzetközi hálózatot valósítanak meg Afrika és a Közel-Kelet tudományos újságíróinak bevonásával. A három évre tervezett projekt megvalósítására körülbelül 130 millió forintnak megfelelõ összeget ajánlott fel az IDRC (Canada’s International Development Research Centre, Nemzetközi Kutatási és Fejlesztési Tanács, Kanada).
Bõvebb információ:
forrás: kulturpont.hu
