Az új irányelv lehetõvé teszi, hogy az audiovizuális szolgáltatások ágazata feldolgozza a mûszaki fejlõdés, a piacon zajló folyamatok és a konvergencia miatti nézõi szokásváltozások okozta változásokat.
Az irányelv ismét kiáll az európai audiovizuális modell alappillérei, vagyis a kulturális sokszínûség, az európai filmek arányának magasan tartása, a kiskorúak védelme, a fogyasztóvédelem, a médiasokféleség és a faji és vallási alapú gyûlölet elleni harc mellett. Az irányelv emellett közvetlenül ösztönzi az iparági önszabályzást és a társszabályozást.
A jogszabály középpontjában a származási ország elve áll, amely már az 1989-es irányelv eredeti változatának is fontos eleme volt. Az elv immár azt is biztosítja, hogy a mûsorszolgáltatóktól eltérõ audiovizuális médiaszolgáltatóknak (például a lekérhetõ videofilmeket, híreket, sportadásokat, illetve a mobiltelefonra letölthetõ audiovizuális tartalmakat kínáló szolgáltatóknak) csupán a származási országuk jogszabályainak, és ne 27 eltérõ nemzeti jogrendnek kelljen megfelelniük. Az irányelv célja az is, hogy enyhítse a szabályozásból fakadó terheket, és új reklámozási formák engedélyezésével könnyítse a finanszírozást.
Az új dokumentum az eddiginél rugalmasabban szabályozza a televíziós reklámokat, bár a reklámok idõtartama változatlanul egy óra alatt maximum 12 perc lehet, de ennek beosztása a mûsor- és filmkészítõkre lesz bízva. Az irányelv lehetõséget teremt arra, hogy a televízió- és mozifilmekben, és sportmûsorokban engedélyezzék a termékelhelyezést, míg a hírekben, politikai magazinmûsorokban és gyermekmûsorokban továbbra is tiltják azt. Ez a kérdés erõsen megosztotta a tagállamokat, hiszen a termékelhelyezés jelenleg csak Ausztriában engedélyezett az EU tagországok közül, az összes többi tagállamban tilos. A megállapodás értelmében végül lehet élni a termékelhelyezéssel, de a mûsorszolgáltatóknak kötelezõ lesz külön figyelmeztetniük a fogyasztókat, amikor ilyen reklámra kerül sor.
Azokon a pontokon, ahol az uniós szabályozás lazult, a direktíva meghagyja a lehetõséget a tagországoknak a nemzeti szabályozás szigorítására.
Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelõs biztosa a következõket mondta az új szabályozásról:
Az irányelv még 2007 vége elõtt hatályba is léphet, a tagállamoknak ezután 24 hónapjuk lesz arra, hogy az új rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba. Így az audiovizuális iparág korszerûsített keretszabályozása 2009-re fog kiteljesedni.
Bõvebb információ:
forrás:EUvonal / MTI
