Szerkezetileg átalakul a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A szervezet szombaton, Brassóban tartotta évi közgyûlését, amelyen jóváhagyták az elképzelést, miszerint a jövõben nagyobb szerepet kapnak a területi (megyei) képviseletek. A MÚRE ugyanakkor állást foglalt az újságírók közéleti (politikai) szerepvállalásával kapcsolatosan is. A szervezet elnöke, Ambrus Attila szerint új fejezet nyílik a MÚRE életében.

– Az újságíró-egyesület decentralizációja szükséges. Létre kell hozni azokat a fiókszervezeteket, amelyek eredményesebben tudnak mûködni az eddigieknél. A területi elnökök át kell alakuljanak fiókszervezeti elnökökké. Az õ tevékenységük fontosabbá válik, mint a MÚRE elnökének a tevékenysége, hiszen a rendezvények súlypontja átkerül ezekbe a megyékbe, illetve régiókba. Természetesen továbbra is megtartjuk az évi két központi rendezvényünket, de emellett minden megyében, minden régióban lesz legalább még két-három újságíró-találkozó. Ez nagymértékben kiszélesíti a MÚRE eddigi tevékenységét, amire azért van szükség, mert a szervezet 256 tagjából a központi összejöveteleken általában mindössze hetvenen-kilencvenen vesznek részt. Fõként a nagy távolságok miatt van az, hogy néhányan, bár tagjai az egyesületnek, soha sincsenek jelen. Éppen emiatt szeretnénk közelebb vinni a rendezvényeket azokhoz, akik tagjai az újságíró-egyesületnek. Másrészt meg akarjuk szólítani azokat a magyar újságírókat is, akik bár nem tagjai a MÚRÉ-nak, de egyetértenek az egyesület elveivel, miszerint szakmailag és erkölcsileg komoly újságírást kell fenntartani, éltetni Erdélyben. Õket is várjuk ezekre a rendezvényekre.

– Jelentõs mértékben azon (is) múlhat hát a szervezetrõl alkotott kép, hogy mennyire ügyes a MÚRE helyi képviselõje.
– Értelemszerûen nagyon fontossá válik, hogy a következõ tisztújító közgyûlésen egy régió képviselõi kit jelölnek területi elnöknek. A kiválasztottaknak ugyanis meg kell tudniuk szólítani azokat az újságírókat, akik az általuk szervezett rendezvényeken részt vehetnek. Fiókszervezeti elnökként az illetõ integráló, építõ személyiség kell hogy legyen, nem pedig megosztó és bomlasztó.

– Van-volt ilyenre példa?
– Sajnálatos és elfogadhatatlan, de bizony, elõfordult néhányszor, hogy olyan területi elnököt választott a közgyûlésen jelen levõ néhány újságíró, akit egy másik szerkesztõség nem fogadott el integráló személyiségként. Volt olyan, hogy az illetõnek esélye sem volt bizonyítani, hogy össze akarja fogni a régió újságíróit. Ez általában akkor és ott nyilvánult meg, ahol több szerkesztõség mûködik (a nagyobb magyar városokban). Én úgy érzem, hogy ezekben a médiacentrumokban az együttmûködés még fontosabb, mint az, hogy a magyar újságírók egyesületén belül van egy általánosan elfogadott elv, és megvalósul a párbeszéd. Tehát mindenképpen decentralizálni kell, arra kell figyelni, hogy a területeken jó tevékenységet folytasson a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A szervezet nem azért van, hogy az igazgatótanács, a becsületbíróság és az ügyvezetõ elnökség részt vegyen bizonyos konferenciákon, hanem azért, hogy az Erdély különbözõ magyar városaiban tevékenykedõ újságíróknak lehetõségük legyen megismerkedni a szakma új kihívásaival, hogy közösen keressenek ezekre megoldásokat, hogy az erdélyi magyar komoly sajtó lehetõleg minél hosszabb ideig megmaradjon. A komoly sajtó szerepe ugyanis rendkívüli. Ezt pedig leginkább a decentralizáció által látjuk most megvalósíthatónak.

– Bejelentetten szakmát védelmezõ szándékkal foglaltak állást a közelgõ választások kapcsán is.
– Nem tartjuk kívánatosnak, ha egy aktív újságíró aktív politikus is. Nem vitatjuk el a jogot egyetlen újságírótól sem, hogy részt vegyen a politikai életben, hogy megválasztható legyen. Azonban a szakma hitelének az érdekében úgy éreztük, ismét a tagjaink és nem tagjaink figyelmébe ajánljuk: az a kívánatos, hogy az aktív újságíró ne legyen aktív politikus, illetve aktív politikus ne legyen aktív újságíró. Válasszon e két hivatás között, és abban az esetben, hogy ha már politikusként szólal meg a sajtóban, akkor ezt minden esetben jelezze, hogy a szakma hitelén csorba ne essen, és hogy a médiafogyasztót senki félre ne vezesse. Ez nem a sajtónak az elõjoga, hanem éppen ellenkezõleg, a sajtónak biztosítania kell a korrekt információk áramoltatását.