Johann Fritz, az intézet igazgatója szerint a 2006-os esztendõ volt a „legvadabb és legbrutálisabb” a kortárs média történetében, amikor „valóságos háború folyt az újságírók ellen”. Az IPI szokásos évi jelentésében 180 országot vizsgált meg az újságírói szakma gyakorlásának feltételei szempontjából.
Irak már a negyedik esztendeje a legveszélyesebb hely a sajtó számára, tavaly legkevesebb 46 újságírót öltek meg a közel-keleti országban. Gyilkosság áldozatául estek újságírók további 23 országban, a legtöbb a Fülöp-szigeteken (10), Mexikóban (7), Srí Lankán (5), Pakisztánban (4), Afganisztánban (3), Kolumbiában (3), Venezuelában (2), Oroszországban (2), Indiában (2) és Kínában (2). A gyilkosok szinte kivétel nélkül büntetlenek maradtak.
Irakban helyi újságírók és külföldi tudósítók egyaránt céltáblák lettek a koalíciós erõk és a lázadók között zajló véres harcokban. A CBS amerikai televízió két brit munkatársa, Paul Douglas és James Brolan egy bagdadi autóbombás merénylet során vesztette életét, amikor az amerikai hadsereg egységeit kísérték. Nyugati médiumoknak és az amerikaiak által alapított arab nyelvû nyomtatott és elektronikus sajtóeszközöknek dolgozó iraki újságírók növekvõ mértékben estek áldozatául szándékos támadásoknak.
Az IPI szerint hasonlóan „véres” esztendõ legutóbb az 1999-es volt a sajtó számára, bár akkor „csak” 86 újságírót öltek meg. 2005-ben 65, 2004-ben 78 újságíró szenvedett erõszakos halált világszerte.
Az intézet felhívta a figyelmet, hogy a gyilkosságok mellett több országban továbbra is akadályozzák vagy lehetetlenné teszik a független újságírás gyakorlását. Ez különösen jellemzõ Észak-Koreára, Türkmenisztánra, Líbiára, Szíriára vagy Szaúd-Arábiára. Folytatódik az újságírók zaklatása többek között Zimbabwéban, Gambiában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Oroszországban.
Az egyetlen európai ország, amelyben újságírókat öltek meg az elmúlt évben, Oroszország volt. Anna Politkovszkaja neves újságírónõt, aki a független Novaja Gazeta munkatársa volt, és bírálta a hatóságokat a csecsenföldi konfliktus kezelése miatt, annak a moszkvai társasháznak a liftjében lõtték agyon, melyben lakott. Jevgenyij Geraszimenkót, a Szaratovszkij Raszklad címû szaratovi hetilap újságíróját holtan találták a lakásán egy nejlonszatyorral a fején. Õ egy helyi kereskedelmi vállalat felvásárlása ügyében nyomozott. Az IPI szerint az oroszországi újságíró-gyilkosságok rámutatnak a szakma gyakorlásának veszélyeire ebben az országban, és kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy van-e akarat az orosz hatóságok részérõl az ilyen bûncselekmények felderítésére. Az IPI adatai szerint 1997 óta Oroszországban 43 újságírót öltek meg.
Az intézet aggodalmát fejezte ki a Mohamed-karikatúrák közlése miatt a nemzetközi sajtó ellen indított hajsza ügyében, elítélve azokat a próbálkozásokat, hogy a karikatúrák közlését vallásgyalázásnak tüntessék fel.
Az IPI elõtt, mely évi rendes kongresszusát május 12. és 15. között rendezi meg Isztambulban, már hasonló jelentést tett közzé a Nemzetközi Újságíró Szövetség (FIJ) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) is. Utóbbiak szerint 155, illetve 81 újságírót öltek meg
2006-ban. A számok azért különböznek, mert változó annak megítélése, hogy ki minõsül újságírónak, és mit lehet erõszakos halálnak tekinteni.
forrás MTI/emasa
