A kacsától a fake news–ig nem is olyan hosszú az út. Sőt, a jelenség sem újkeletű, és ezt a nyelvi jelenséggel kapcsolatos fejtegetések, elemzések is igazolják. Magyari Sára nyelvész rovata.

 

Álhír. Á-l-h-í-r. Érthető, könnyen írható összetett szó. Még a kacsával is ki tudnék békülni. Megszoktuk. A sajtós nyelvváltozatban mindenki értette, szépen begyűrűzött a köznyelvbe is, megtalálta ott a helyét. Nem emlékszem, hogy nagy nyelvi vitákat kavart volna. S ma, mikor ilyesmit olvasok, hogy: „a politikával egyidős a »fake news« jelenség” vagy „Fake news az Uber betiltása, szabályozni fogjuk a területet”, igen elcsodálkozom azon, hova tűnt az álhír. Nem a jelenség, mert az igen termékenyen virul, írhatnám, burjánzik, hanem a szó. 
Persze tudom, hogy gyakran kell rövid idő alatt román nyelvből fordítani híreket, meg a hitelesség kedvéért, minél gyakrabban idézzük is a megszólalót, meg az is rémlik, hogy a román köznyelvben is, a médianyelvben meg pláne gyakoriak az angol eredetű szavak, kifejezések, de egy polgári napilapban talán illőbb lett volna a kacsa megnevezés.
Nem vagyok híve a mindenáron, bármi áron történő szómagyarításnak. Maga a természetes nyelv és a nyelvhasználó sem híve, mert az idegen szónak, kifejezésnek megvan a maga szerepe: vagy még nincs megfelelője az átvevő nyelvben (pl. startup), vagy a nyelvközösség ezt választotta (pl. ímél vs. drótposta), vagy stilisztikai, hangulati szerepe van (pl. nemzet, náció) – azaz többet tesz hozzá a szöveg jelentéséhez, mintha a saját változatot használnánk. 
Veszelszki Ágnes nyelvész foglalkozik több ízben az álhírek nyelvi jellemzőivel és társfogalmaival. Bár a jelenség maga nagyon régi, de a közösségi média használatával felerősödik előfordulása. Egyre többen hangsúlyozzák, hogy a médiakompetenciánkhoz tartozna hozzá, hogy különbséget tudjunk tenni igaz és hamis online tartalmak között. Én pedig avval egészíteném ki a tartalomra vonatkozó érvelést, hogy a forma sem kutya, hogy az angol kifejezés helyett  – nyomtatott és hangzó hírekben – válogassunk nyugodtan a magyar megfelelőkből, mert egy hír, ha nem igaz, akkor az nálunk: ál, hamis, megtévesztő, kamu; pletyka, valótlanság, hazugság; kacsa, legenda, mítosz (átvitt értelemben!) – és folytathatnám a sort. 
Én nem vagyok igazi újságíró, nem evvel keresem a kenyerem, így csak az olvasó és a nyelvész nézőpontjából jegyzem meg, milyen ütős lenne az a hír, amelyik valahogyan így kezdődne: Hazugság a májusi eső aranyértéke. Olyan ereje lehetne ennek a szónak (h-a-z-u-g-s-á-g), hogy senki sem hinné el, hogy ez is csak kacsa.

Fotó: turizmusonline.hu