Üdvözöljük a parlament által elfogadott, az államfőhöz aláírásra felterjesztett kezdeményezésben rejlő szándékot, hogy (szja) személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségük eltörlésével könnyítenének az újságírók életén. Fontos adósság ez a média felé, a sajtóban dolgozók többségének a jövedelme ugyanis elmarad a hazai bruttó átlagbér szintjétől. Mégsem tudunk egyértelműen örülni e politikai megoldásnak, többek között azt sem tartva helyénvalónak, hogy a pénzügyminiszter döntse el: kik a rendelkezés haszonélvezői. E csapdahelyzetben azzal is számolni kell, hogy az újságíró hagyományos társadalmi szerepe ellentmond annak, hogy kivételezett státuszt kapjon: ily módon hiteltelenné válik a hatalom gyakorlóival szembeni kontroll.

A romániai magyar médiában dolgozó kollégáink jellemzően támogatások, pályázatok segítségével fenntartott vállalkozások alkalmazottai, bérszintjük távol áll a bukaresti, politikai célból fenntartott hírtelevíziók sztárjainak jövedelmétől, általában a többségi nyelven megjelenő médiumok alkalmazottainak keresetétől. Nyilván, a kiemelt keresetű kollégáknak jelenthet többet a jövedelemadó fizetése alóli felmentés, ezért, ha bizonyos jövedelemszint fölött megmaradna az adófizetési kötelezettség, hitelesebbnek tartanánk a parlamenti indoklást, hogy az alulfizetett dolgozók helyzetén javítanának.

Más eszközökkel, a szakmai szervezetekkel konzultálva érdemben lehetne tenni azért, hogy a mindenkori újságírók munkája többet érjen a minimálbérnél. Ez hosszú távon is vonzóbbá tenné hivatásunkat a jól képzett fiatalok előtt, s nem tenné szükségessé, hogy másod-, esetleg harmadállásban is dolgozzunk. Méltánytalan az a gyakorlat is, hogy a közmédián belül jelentős jövedelmi különbségek jellemzőek hasonló beosztásban, azonos szakmai tapasztalattal dolgozó kollégák között.

Az szja-mentesség bevezetése miatt nem tartunk a romániai magyar újságírók politikai megvásárlásától. Meggyőződésünk, hogy nagyobb kárt okoz a sajtóban dolgozóknak és a médiafogyasztóknak egyaránt mindenféle nyomásgyakorlás, a szerkesztőségek „kézi vezérléssel” való irányítása csakúgy, mint a politikai alapon történő kinevezések a közmédiában. Többet segíthetnek azzal, hogy életpálya-modell bevezetésével megteremtik a lehetőséget az újságíróknak az előrelépésre az államilag fenntartott médiában, a magánkézben lévő médiavállalkozások gazdasági helyezetén pedig egyéb kedvezmények útján javítanának.

 

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa

Marosvásárhely, 2020. február 13.