Először biztosan a szeme tűnik fel, amint rád figyel, és mindenre kíváncsi. Aztán meglátod az arcát, amely ugyanezt sugározza. Törékeny, fiatal alkata akár azt is sugallhatná: támaszra van még szüksége, nehezen áll meg saját lábán.

De csak kérdezz tőle valamit, s máris meglepődhetsz azon, ahogy ki tudja fejteni álláspontját. Vagy hagyjad, hogy ő kérdezzen, és kiderül: valóban kiváncsiság volt az a fény a szemében.

Ha mostanában írni kezd, meglepő területek is feltárulhatnak. Világzenei fesztiválon megtalálta az ősi fajták magvait gyűjtő gazdálkodót. A Romániai Magyar Dalosszövetség megemlékezése és egy gyors kolozsvári séta Tamási Áron nyomában – ezekről éppúgy írt már, mint Erdély legjeiről vagy Kolozsvár belvárosának felújításáról és az ahhoz kapcsolódó forgalmi fennakadásokról…

Írt színházi évadnyitóról, a magyaroknak szóló román-tankönyvről, és nemrég írt, tudósítóként, az idei egyetemi tanévkezdésről. Pedig nem is volt olyan rég, amikor Lőrincz Anna még a BBTE újságírás szakának alapképzésére járt. Tanulmányait 2020-ban végezte, jelenleg mesteri hallgató, dokumentumfilm-készítést tanul, és közben dolgozik, a Videopontes Stúdió után, jelenleg a Maszol.ro portál szerkesztőségében.

Biztos vagyok benne, hogy egyetért velem, ha azt mondom: munkájában szüksége van még támaszra, és főleg tapasztalatra. Ezért kívánok neki mindig jó és figyelmes szerkesztőket, hogy amikor alkotás közben figyelme lankadna, legyen, aki türelemmel terelje, emlékeztetve őt arra, hogy sok fontos dolgot megtanult már erről a mesterségről. Meggyőződésem, hogy még sokat fog tanulni, és hallunk még róla.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idei debüt-díjasa, a Balló Áron-díj méltó kitüntetettje ifjú újságíró kollégánk, Lőrincz Anna, akinek ezúton is gratulálok az elismeréshez!

 

Rácz Éva

 

Elhangzott 2022. október 8-án Szárhegyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szakimai díjainak átadásán.

Fotó: Huszár Szilamér