Ezen megállapítások után kijelenthetjük…” – olvasom az egyik beszámolóban, de nem találok megállapításokat, valójában szöveg- és jelentéstanilag elfogadható kijelentéseket sem. Sebaj, újraolvasom!  És persze morgok magamban, mert továbbra is hiányérzetem van.

Alapvető szövegalkotási elvárás: a tartalmi folyamatosság, az egységes téma, a mondatok tartalmi-logikai, grammatikai kapcsoltsága, a szerkezeti egységek egymásra épülése, esetleg a stiláris egyneműség.

A nyelvtani kapcsoltságról már írtunk (pl. az egyeztetések, utalások), de a mondatok (jelentések) tartalmi-logikai összefüggéséről még nem, pedig egyre gyakrabban találkozunk olyan szövegekkel – újságban is –, amelyekben a kijelentések nagyon lazán kapcsolódnak. Nem épülnek egymásra a mondatok, nem érezzük az ok-okozati viszonyokat, nem következik egyik kijelentés a másikból. Ilyenkor szakadék keletkezik egy-egy bekezdés, gondolatsor között, és az olvasónak hiányérzete támad, ami az érvelést, majd a megértést illeti. Egy-egy tudósítás, beszámoló is meg kell feleljen a szövegiség alapvető feltételeinek, mert az összefüggés-hálózat akkor jön létre, ha egységesnek, folyamatosnak érezzük a szöveget. A folyamatosság gyakran egy-egy kulcsszó, alapgondolat köré szerveződik. Azt szoktuk tanítani, hogy az újabb bekezdés újabb gondolatot hozhat, újabb kulcsszóra épülhet, de ezek között kapcsolatot, összefüggést, valamilyen viszonyt kell megteremtenie a szövegírónak. Ez a viszony lehet ellentétes, magyarázó, következtető stb.

Ha ellentétes viszonyban áll egymással két gondolatsor, gyakran a de, bár, ellenben kötőszókkal vezetjük be az újabb kijelentést. A magyarázó viszony esetében inkább a vagyis, azaz kötőszókat, míg a következtetések levonásához általában a tehát, ezért kötőszókat használjuk. De ahhoz, hogy megnyilatkozásaink jelentésükben is megfeleltethetőek legyenek a szándékolt viszonynak, nem elég csak a megfelelő szófajokat, kifejezéseket leírni, a további egységeknek is következetesen alá kell támasztaniuk a közlési szándékot.

Nőtt a gépjárműeladás és a foglalkoztatottak száma.

Ezen megállapítások után kijelenthetjük, hogy a településen élők egészségi állapota egyre csak romlik.

Nem értem továbbra sem, hogyan jutunk el a két megállapítástól az egészségi állapot romlásáig.

Bár a romlást érzem ugyan, de az jelen esetben nyelvi, logikai, szövegalkotásbeli.

Magyari Sára