ALAPSZABÁLY
(Az Igazgatótanács által javasolt, módosított változatról a Közgyűlés március 28-i, kolozsvári ülésén szavaz. Az észrevételeket, javaslatokat 2020. március 20-ig várjuk a mure@mure.ro címre.)
MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETE – MÚRE
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete – MÚRE magára és tagjaira vonatkozóan érvényesnek tekinti a kárpátmedencei Média Önszabályzó Testület meghatározását, amely szerint: „Újságíró az a személy, aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal létrehozott szellemi termékét a média valamely műfajában és csatornáján keresztül rendszeresen közzéteszi, vagy a közzétételben foglalkozásából eredően közreműködik. Újságírói tevékenységnek minősíthető a nyilvánosság tájékoztatásának alkotói folyamatában való hivatásszerű közreműködés.” E meghatározás értelmében újságírónak minősülnek a sajtóalkotások előállításában közreműködők köréből mindazok, akiknek munkája érdemben hozzájárul a sajtóalkotás előállításához. Sajtóalkotásnak minősül a nyomtatott és elektronikus médiában megjelenő, elhangzó, sugárzott minden tájékoztató tartalom.
- FEJEZET
AZ EGYESÜLET CÉLJA
az újságírók jogainak, méltóságának, illetve a sajtószabadságnak a védelme, a nemzetközi dokumentumoknak és a romániai hatályos törvényeknek megfelelően.
A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETE – MÚRE – UNIUNEA JURNALISTILOR MAGHIARI DIN ROMANIA – UJMR –
a 32/2003-as Sürgősségi Kormányrendelet (SKR) által módosított 26/2000 Kormányhatározat (KH), valamint az alapító tagok által elfogadott Alapító okirat, és saját Alapszabályzata alapján működik.
Az Egyesületnek szükségletei szerint és a közgyűlés jóváhagyásával jogában áll ügynökségeket, fiókegyesületeket létrehozni belföldön és külföldön, jogi személyiséggel vagy a nélkül. Ugyanakkor az egyesület törvényes keretek között kiegészítő tevékenységként létrehozhat gazdasági egységeket, illetve kereskedelmi társaságokat, amelyek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik az Egyesület céljaihoz, és segíti azok megvalósítását.
Az Egyesület a román törvények tiszteletben tartásával csatlakozhat bármely hazai vagy külföldi szakmai szervezethez, amennyiben ez elősegíti céljainak megvalósítását.
A MÚRE, saját egyesületi keretében, lehetőséget nyújt más határon túli és romániai újságíróknak, kiemelten a honi kisebbségekhez tarozó újságíróknak egyesületi tevékenység folytatására.
Az Egyesületet Románia kormánya közhasznú társaságként ismerheti el, tiszteletben tartva a 37/2003-as KH 15.-26. cikkelyeivel módosított 26/2000 KH 38-45 pontjait.
- FEJEZET
AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁRGYA
Információszolgáltatás, információs adattár létrehozása audiovizuális eszközökkel, szakkönyvtár és tájékoztató telefonszolgálat működtetése; az etnikai, nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség népszerűsítése, a kisebbségek közötti, illetve a többség és az ország kisebbségei közötti megértés ösztönzése; a tolerancia népszerűsítése az egyesület sajátos eszközeivel; céljai megvalósításáért a 2014/78. törvény alapján az egyesület együttműködhet önkéntesekkel; kölcsönösen előnyös együttműködés a központi, a helyi hatóságokkal, intézményekkel, civil szervezetekkel vagy más, hasonló tevékenységű hazai és külföldi jogi- és magán személyekkel; tapasztalatcserék, kerekasztalok, kiállítások, versenyek, rendezvények, konferenciák, találkozók, továbbképző tanfolyamok szervezése; a romániai magyar sajtó fejlődésével foglalkozó kiadványok (továbbá újságok, folyóiratok, könyvek, kutatásjelentések, évkönyvek, stb.) megjelentetése; könyvkiadás – sajtószakkönyvek illetve kiegészítő tevékenységeket népszerűsítő irodalom megjelentetése; felkészítés és képzés szervezése saját erőkkel, valamint tanügyi intézményekkel, illetve továbbképző központokkal együttműködve; kedvezményes – kulturális illetve egészségügyi és üdülési szolgáltatások biztosítása a tagok számára; egyéb tevékenységek, amelyek az egyesület céljainak megvalósulását szolgálják.
Az Egyesület a következő gazdasági tevékenységeket folytathatja a 26/2006-os Kormányhatározat 48. cikkelyének megfelelően:
* 5811 Könyvkiadás
* 5812 Útikalauz, kompendium, címtár és hasonló kiadványok megjelentetése
* 5813 Újságok kiadása
* 5814 Folyóirat és egyéb periodikák kiadása
* 5819 Egyéb kiadói tevékenység
* 5911 Filmgyártás, video- és televíziós műsor készítése
* 5912 Filmgyártás, video- és televíziós műsor utómunkálatai
* 5920 Hangfelvételek készítése és zenei művek kiadása
* 7021 Közkapcsolatok és kommunikációs tanácsadói tevékenység
* 7220 Kutatás-fejlesztés a társadalom és humántudományok területén
* 7312 Szolgáltatások
* 7320 Piac és közvélemény-kutatás
* 7420 Fényképészeti tevékenység
* 7430 Írásos és szóbeli (tolmács) fordítói tevékenység;
* 7490 Egyéb (külön nem nyilvántartott) szakmai tudományos és műszaki tevékenység
* 8299 Egyéb (külön nem nyilvántartott) támogatószolgáltatás vállalkozók számára
* 8230 Kiállítások, vásárok, kongresszusok szervezése
* 8559 Egyéb (külön nem nyilvántartott) oktatási formák
* 8560 Támogató szolgáltatás az oktatás számára
III. FEJEZET
AZ EGYESÜLETI TAGSÁG MEGSZERZÉSE, ELVESZTÉSE
Az Egyesületnek tagja lehet minden olyan jogi és magán személy, aki írásban kéri felvételét, és kijelenti, hogy egyetért a jelen Alapszabályzat előírásaival. A kérést az Igazgatótanács fogadja el, a kérelmező az egyesület számlájára vagy titkárságán befizeti az egy negyedévi tagsági díjat.
Az egyesületi tagság elidegeníthetetlen, nem átruházható és nem örökölhető.
Az Egyesület bármely tagja bármikor kiléphet az egyesületből, ha ezt az elhatározását írásban közli az Igazgatótanáccsal.
Az egyesületi tagság megszűnik kizárás esetén vagy elhalálozással.
- FEJEZET
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
Az Egyesületi tag jogai: részt vehet a szervezet gyűlésein és tevékenységeiben; szabadon kifejtheti a véleményét, és javaslatokat tehet az Egyesület tevékenységével, valamint az Igazgatótanács munkájával kapcsolatban; észrevételeket fogalmazhat meg, és javaslatokat tehet az ellenőrző testületnek; adományokkal, szponzorálással, pénzbeli vagy másfajta anyagi hozzájárulással növelheti az egyesület vagyonát; szabadon szavazhat, választhat és megválasztható; élvezi a tagsággal járó összes előnyöket.
Az Egyesületi tag kötelezettségei: tiszteletben tartja az Alapszabály, a Működési Szabályzat előírásait, az Etikai Kódex, a Közgyűlés és az Igazgatótanács határozatait valamint a hatályos törvényeket; határidőre fizeti a tagsági díjat; védi az egyesület vagyonát; együttműködik az Igazgatótanáccsal az egyesület céljainak megvalósítása érdekében; lojalitás és megbízhatóság fűzi az egyesülethez, a vezetőséghez, az ellenőrző testülethez és a tagsághoz.
Jelen Alapszabály előírásainak megszegése és a kötelezettségek elmulasztása esetében az érintett tag, figyelmeztetéssel vagy a tagság 3-tól 6 hónapig terjedő felfüggesztésével szankcionálható. A figyelmeztetés az elnök joga, a felfüggesztésről az Igazgatótanács határoz. A kizárásról minden esetben a közgyűlés dönt.
A szankciók elleni óvást a hierarchikus rend szerint bírálják el. A figyelmeztetés elleni fellebbezésről az Igazgatótanács dönt, az Igazgatótanács döntése elleni fellebbezés elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
Az Egyesületből való kilépés vagy kizárás nem mentesíti a tagot a tagdíjfizetési kötelezettsége alól a tagság idejére, még akkor sem, ha tagságát meghatározott időre függesztették fel.
A tagok az Egyesület, ennek vezető és ellenőrző szervei előtt felelnek az általuk az Alapszabályzat és a hatályos törvények tiszteletben tartásának elmulasztása miatt okozott károkért és az Igazgatótanács határozatban kötelezheti őket az anyagi kár megtérítésére. A tagok nem felelősek az Egyesület által felvett hitelekért.
V.FEJEZET
AZ EGYESÜLET ANYAGI FORRÁSAI
Az Egyesületnek társasági vagyona van.
E vagyon forrásai: rendszeresen befizetett tagdíjak, a tagsági díj negyedévente az országos bruttó minimálbér 3%-a; törvényesen kihelyezett összegekből származó kamatok és osztalékok; az Egyesület által alapított kereskedelmi társaság osztaléka; közvetlen gazdasági tevékenységből származó jövedelem; hazai vagy külföldi, magán illetve jogi személyek szponzorálásból származó bevételek; adományok (lejben, valutában, valamint ingó és ingatlan javakban, hazai meg külföldi jogi és magán személyektől); találkozók, szimpóziumok, kiállítások, kollokviumok, könyvkiadás vagy egyéb, az Egyesület által szervezett tevékenységből származó bevételek; országos és nemzetközi programokban illetve pályázatokon elnyert összegek; más, törvényes bevételek.
A MÚRE anyagi forrásokat kaphat központi vagy helyi költségvetésből valamint kormányzati alapokból, összhangban a 2000/26. sz. KH 46. cikkelye 1. bekezdésének f) pontjával, amelyet a 2005/246. sz. törvény megerősített.
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, de ez nem zárja ki több évre terjedő projektek tervezését.
A költségvetést az elnök állítja össze és jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. Ugyanakkor minden naptári év után az elnök bemutatja a gazdálkodás mérlegét is, amit a cenzori bizottság jelentése egészít ki.
Az Egyesület harmadik féllel szemben anyagilag társasági vagyonával felel.
A pályázatokon elnyert összegeket a pályázati kiírás feltételeinek megfelelően kell felhasználni, a saját bevételeket pedig a közgyűlés által jóváhagyott tevékenységi-költségvetési terv alapján.
- FEJEZET
AZ EGYESÜLET VEZETŐ ÉS ADMINISZTRATÍV TESTÜLETEI VALAMINT AZOK HATÁSKÖRE
VI/1. A KÖZGYŰLÉS
Az Egyesület legfelső döntéshozó szerve a KÖZGYŰLÉS, amely dönt az Egyesülettel kapcsolatos bármely kérdésben.
A közgyűlésen az Egyesület minden tagja részt vehet, ha naprakészen befizette tagsági díját. A közgyűlés rend szerint évente ül össze, a naptári év lezárása utáni 90 naptári napon belül. Az összehívója az elnök, akadályoztatása esetén, a közgyűlés összehívása az Igazgatótanács által kijelölt alelnök feladata.
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉSRE ötévente kerül sor.
RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST annyiszor tartanak, ahányszor az Igazgatótanács tagjainak 2/3-a, a cenzor vagy a tagság 1/3-a igényli, az igény iktatásától számított 30 napon belül.
Minden közgyűlés időpontját legalább 30 nappal a kijelölt időpont előtt nyilvánosságra kell hozni, az összehívónak tartalmaznia kell a helyszínt, a dátumot és az időpontot valamint a napirendet.
A rendkívüli közgyűlést a meghirdetett időpont előtt legalább 3 munkanappal a közgyűlésre érvényes körülmények között kell összehívni.
Ha az elnök visszautasítja az összehívást, vagy ha akadályoztatva van, a rendkívüli közgyűlés kezdeményezői kérhetik az Igazgatótanács által kijelölt elnökhelyettest vagy a testület legidősebb tagját, az egyesület cenzorát, vagy az illetékes bíróságot, hogy bízza meg az egyesület valamelyik tagját a közgyűlés összehívásával és levezetésével.
A közgyűlés jegyzőkönyvét és határozatait külön iktatóba kell vezetni.
A közgyűlést legalább háromtagú elnökség vezeti, melyet a közgyűlés választ meg a résztvevők sorából.
VI/1. a) A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE
Elfogadja az Egyesület Alapszabályzatát; megszabja az Egyesület általános célkitűzéseit és stratégiáját; elfogadja (vagy elutasítja) a költségvetést; jóváhagyja (vagy elutasítja) a könyvelői mérleget és az egyesület költségvetését; megválasztja vagy visszahívja az egyesület elnökét; megválasztja vagy visszahívja az Igazgatótanács tagjait; megválasztja/visszahívja az egyesület cenzorát és a cenzori testület tagjait; meghatározza az elnök járandóságát; elfogadja/elutasítja a tisztségviselők lemondását; határoz filiálék, fiókok, képviseletek, munkapontok létrehozásáról; határoz az Alapszabály módosításáról; határoz testületi szervek, bizottságok és egyebek létrehozásáról; elfogadja/elutasítja szakosztályok létrejöttét; elfogadja az Egyesület Etikai Kódexét; megválasztja/visszahívja az Etikai Testület (Becsületbíróság) tagjait; határoz az Egyesület feloszlásáról és felszámolásáról; dönt a felszámolás után maradt javakról; elfogadja az Egyesület Működési szabályzatát, melyet az IT dolgoz ki; határoz kereskedelmi társaság létrehozásáról vagy az Egyesület részvételéről hasonló társaságban; ellenőrzési joga van az Igazgatótanács és a Cenzor tevékenysége fölött; elfogadja vagy elutasítja az Elnök és a Cenzor jelentését, beszámolóit; dönt a székhely megváltoztatásáról; gyakorol minden más jogosítványt, amelyet a törvény vagy az Alapszabály előirányoz; dönt a tagok felvételéről és kizárásáról; tudomásul veszi a tag kilépését az Egyesületből; dönt az Igazgatótanács döntései ellen benyújtott panaszokról; megállapítja a szavazási módot, a döntéshozatalhoz szükséges kvórumot, ha a törvény vagy az Alapszabályzat másképp nem rendelkezik.
A tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.
A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele plusz egy tag jelen van.
Jelen Alapszabályzat értelmében, ha a közgyűlés az első összehívásra nem éri el ezt a számot, akkor az első összehívástól számított 7 napon belül újabb közgyűlést kell összehívni, amely a résztvevők számától függetlenül érvényes lesz. A második összehíváskor csak az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontok szerepelhetnek, a napirend nem módosítható, nem egészíthető ki.
A határozatok elfogadásához minden esetben a résztvevők fele plusz egy szavazata szükséges, kivéve azokat a döntéseket, amelyekhez az Alapszabályzat szerint kétharmados többség szükséges.
A közgyűlés határozatai azokra a tagokra is kötelező érvényűek, akik nem vettek részt a közgyűlésen, vagy ellene szavaztak.
Amennyiben az Egyesület megszűntetéséről, feloszlatásáról, felszámolásáról, összeolvadásról vagy megosztásról, illetve szakmai szervezetekhez és föderációkhoz való csatlakozásról kell dönteni, a közgyűlésen részt vevők kétharmadának a szavazata szükséges.
Az Egyesület céljának megváltoztatása vagy kiegészítése esetén, vagy az Egyesület tevékenységének szélesítésekor is a közgyűlésen részt vevők kétharmadának a szavazata szükséges.
A határozatok ellen fellebbezni a területileg illetékes bírósághoz lehet a határozat elfogadásának időpontjától, vagy a tudomásul vételtől, illetve a közgyűlés időpontjától számított 15 napon belül.
VI/2. AZ IGAZGATÓTANÁCS
Az Egyesület vezető szerve, két közgyűlés között, az IGAZGATÓTANÁCS (IT). A testület legalább negyedévenként ül össze, biztosítja a közgyűlés határozatainak megvalósítását. Az Igazgatótanács saját Működési szabályzat alapján szervezi tevékenységét, amit szakbizottságok segítenek.
Az egyesületi tagok szakosztályokat alakíthatnak, melyek programját, a szakosztály tagjainak javaslatára, az Igazgatótanács hagyja jóvá, megjelölve az egyesület évi költségvetésében a finanszírozási forrásokat is.
Az újságírók területi közösségei, a 26/2000 KH 13. cikkelye alapján fiókokat, filiálékat alkothatnak, ezek munkáját az Igazgatótanács hangolja össze.
Az Igazgatótanács (legalább) egy tagjának 35 évesnél fiatalabbnak kell lennie.
Az Igazgatótanácsnak legtöbb 7 tagja van: elnök, két alelnök, az oktatási szakbizottság elnöke és három területi képviselő: SZÉKELYFÖLD (Maros, Hargita, Kovászna, Brassó megye), PARTIUM-BELSŐ ERDÉLY (Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs), SZÓRVÁNY (Bukarest, valamint Bákó, Temes, Arad, Máramaros, Szeben, Fehér, Hunyad, Beszterce, Krassó-Szörény megye).
VI/2. a) Az IGAZGATÓTANÁCS összetétele:
ELNÖK: SZŰCS LÁSZLÓ
ALELNÖK: SIMONFFY KATALIN
ALELNÖK: ÚJVÁRI ILDIKÓ
OKTATÁSI SZAKBIZOTTSÁG ELNÖKE: RÁCZ ÉVA
TERÜLETI ELNÖKÖK:
SZUCHER ERVIN
VICSI JUDITH
FORRÓ LÁSZLÓ
VI/2. b) Az IGAZGATÓTANÁCS hatásköre (jogosítványai):
Elfogadja az Egyesület személyzeti szerkezetét és személyzetpolitikáját; az egyesület nevében és terhére jogi ügyleteket bonyolít le; jóváhagyja új tagok felvételét; kidolgozza a saját, illetve a MÚRE Működési szabályzatát, ez utóbbit elfogadásra a közgyűlés elé terjeszti; indokolt esetben módosíthatja az elnök járandóságát, amit a legközelebbi közgyűlésnek meg kell erősítenie; elbírálja a tagok fellebbezését; meghatalmaz tagokat vagy kívül álló személyeket, az egyesület nevében történő jogi ügyek intézésére; felelősségre vonja a személyzetet, amennyiben megszegi az előírásokat; az IT tagjai nem tölthetnek be vezetői tisztséget egyetlen közintézményben sem, amelyek az egyesületet támogatják; ellát minden egyéb hatáskört, amelyeket az Alapszabály előirányoz, vagy a Közgyűlés meghatároz.
Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze, az ülése akkor szabályos, ha a tagok legalább 2/3-a jelen van.
Az IT saját határozatait 2/3-os többséggel fogadja el, szavazategyenlőség esetén az elnök vagy a helyettesének a szavazata a döntő.
Amikor a közgyűlés összehívása nem lehetséges vagy hosszú időt igényel, az adott kérdés megoldása pedig sürgős, és/vagy meghaladja az elnök hatáskörét, vagy abban az esetben, amikor az elnök nem tud dönteni, az Igazgatótanács átveheti a közgyűlés bizonyos jogosítványait, és határozatokat hozhat, amelyeket a legközelebbi közgyűlésnek meg kell erősítenie.
Nem lehet az Igazgatótanács tagja, aki politikai szerepet vállal, azaz politikai szervezetben szerzett mandátumot, fizetett vagy fizetetlen politikai tisztséget tölt be a közigazgatásban, pártokban vagy más politikai szervezetekben, a pártok helyi vagy országos kampánystábjában dolgozik. Jelölésekor az illető személy szóban nyilatkozik összeférhetőségéről.
Az IT-tagság megszűnhet a mandátum lejártával, lemondással, elhalálozás esetén, vagy közgyűlési visszahívással.
VI/3. AZ ELNÖK
vezeti az Egyesületet, képviseli harmadik féllel szemben, irányítja és felügyeli gazdálkodását, összehangolja tevékenységét és meghatározza annak követési módját. Felel a közgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak megvalósításáért, megoldja a tagok valamint az Igazgatótanács tagjai között felmerülő nézeteltéréseket, és bármilyen vitás szakmai kérdést, amely nem tartozik más testület hatáskörébe.
Vezeti és megszervezi az Igazgatótanács tevékenységét, előkészíti és összehívja a közgyűlés üléseit, kezeli az Egyesület vagyonát, végrehajtja a pénzügyi-banki, pénztári műveleteket, kezeli az egyesület pénzét, felel a működéshez szükséges anyagi alapok előteremtéséért, egyéb gazdasági és gazdálkodási kötelezettségeit meg jogosítványait az egyesület Működési szabályzata tartalmazza.
Sürgős gondok megoldására az elnök, ideiglenesen megbízhat egy tagot vagy harmadik felet, akit az Egyesület nevében és érdekében aláírási joggal ruházhat fel.
Az Egyesületben a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, alkalmazza a személyzetet, és megvalósítja a bértárgyalást.
Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a Becsületbíróság ülésein.
Az elnök egy ötéves mandátumra választható meg.
VI/4. AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓT
a munkáltatói jogot gyakorló elnök nevezi ki és az Igazgatótanács erősíti meg, feladatait a Megbízó levél rögzíti, tevékenységében, döntéseiben a hatályos jogszabályok, az Egyesület Alapszabályzata, az elnök, a Közgyűlés meg az Igazgatótanács határozatai, döntései az irányadóak.
VI/5. A TITKÁRNŐ
munkáját az elnök és az ügyvezető igazgató irányítja, felel valamennyi irat nyilvántartásáról, kitöltéséről és iktatásáról, valamint az iktatók vezetéséről, előkönyvelést végez, további konkrét feladatkörét a Megbízó levél állapítja meg.
VI/6. A KÖNYVELŐT
a könyvelési törvény és annak alkalmazási szabályzata alapján, az Igazgatótanács beleegyezésével a munkáltatói jogot gyakorló elnök alkalmazza, feladatait szolgáltatási szerződés rögzíti.
VII. FEJEZET
BECSÜLETBÍRÓSÁG
A Becsületbíróság a MÚRE közgyűlése által a sajtóetikai panaszok elbírálására megválasztott – más tisztséget be nem töltő – szaktekintélyekből álló, független etikai testülete, amelynek tevékenységét a közgyűlés felügyeli.
A Becsületbíróság, tagjai közül választ elnököt, alelnököt és titkárt, elnökét a közgyűlés erősíti meg.
A Becsületbíróság saját Működési szabályzat alapján működik, tevékenységének alapját a MÚRE Etikai kódexe képezi, ami tagjai számára kötelező magatartási szabályok foglalata, összhangban a nemzetközi újságírói érdekvédelmi szervezetek, valamint a társszervezetek vonatkozó normáival.
A MÚRE etikai bizottságának eljáró testületei, a konkrét etikai ügyekben hozott döntéseiknél, mind alapfokon, mind a fellebbviteli eljárás során figyelembe veszik a Magyar Újságírók Etikai Együttműködési Testülete (MÚEET) helyébe lépett Média Önszabályozó Testületnek (MÖT) a sajtóetikára, a szakmai pontosságra, a személyiségi jogokra vonatkozó ajánlásait, ezzel is segítve a médiát abban, hogy megválaszolja a legitim panaszokat és korrigálja tévedéseit.
A Becsületbíróság elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.
VIII. FEJEZET
AZ ELLENŐRZŐ SZERV
Az Egyesület ellenőrző szerve a CENZOR és a munkáját segítő CENZORBIZOTTSÁG, amely felügyeli az Egyesület tevékenységét és biztosítja a belső pénzügyi ellenőrzést.
A Cenzorbizottság felülvizsgálja az Egyesület vagyonkezelését, ellenőrzi a könyvelést, előkönyvelést, felülvizsgálja és ellenőrzi a könyvelési mérleget, az iktatókat, az Igazgatótanács tevékenységét, az elnök, az ügyvezető igazgató és a titkár valamint a különböző testületek munkáját.
A Cenzorbizottság a Közgyűlésnek Cenzorjelentést mutat be, amely nélkül ez nem fogadhatja el az Igazgatótanács illetve az elnök beszámolóját.
A Cenzorbizottság elnöke (a Cenzor) szavazati jog nélkül, részt vehet az Igazgatótanács ülésein.
A Cenzor és a Cenzorbizottság tagjai nem lehetnek az Igazgatótanács tagjai, illetve a testület tagjainak rokonai.
A Cenzorbizottságot vagy egyes tagjait három évre szóló mandátumuk lejárta előtt csakis a közgyűlés hívhatja vissza, olyan okok miatt, amelyek összeférhetetlenségre utalnak, vagy méltatlannak mutatják személyüket a cenzori tisztségre.
A Cenzori tisztség, illetve a cenzorbizottsági tagság megszűnik lemondással, elhalálozás esetében, összeférhetetlen tevékenység miatt, vagy amennyiben az érintettet jogerősen elítélik.
Az Egyesület Cenzorának tisztét HORVÁTH ANNAMÁRIA tölti be, lakcíme: Marosvásárhely, Memorandum tér 46, Maros megye, SZI. MS nr. 845402/2014, SzA 2591116264399.
- FEJEZET
A JAVAK ELOSZTÁSA AZ EGYESÜLET FELOSZLÁSA ESETÉBEN
Ha a MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETE – MÚRE – működése bármilyen okból ellehetetlenedik, minden vagyona, anyagi és pénzügyi javai ugyanolyan cél és ugyanolyan tevékenység szolgálatába utalhatóak át, olyan magánjogi (civil) nemkormányzati egyesületnek vagy alapítványnak, amelyet a Cenzor javaslatára a törvénynek megfelelően a Közgyűlés megszavaz.
AZ EGYESÜLET VAGYONÁNAK FELSZÁMOLÁSÁT a 2000/26. KR. 61-72. cikkeinek, valamint a megbízás szabályainak megfelelően, a törvényes előírások szerint kinevezett felszámoló biztos végzi. A felszámoló biztost a törvény előírásainak megfelelően nevezik ki. A felszámoló biztosnak kötelessége betartani minden törvényes előírást, kinevezésével megszűnik az IT megbiztatása.
Az Egyesületnek csak a felszámolás befejezésével szűnik meg a tevékenysége.
AZ EGYESÜLET FÚZIÓJÁRÓL egy másik, hasonló célú és tevékenységű egyesülettel kizárólag a Közgyűlés dönt.
- FEJEZET
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
Az Egyesület jogutódja az Erdélyi és Bánsági Magyar Újságírók Szervezetének, amelyet 1920-ban alapítottak kolozsvári székhellyel, és amelyet a kommunista diktatúra hatalomra jutásakor oszlattak fel.
Az Egyesület és tagjai a romániai magyar nyelvű újságírás újjáélesztésére törekszenek, felhasználva minden törvényes eszközt a javak fölötti tulajdonjog visszaszerzésére is, amelyeket az állam bármilyen jogcímen vagy jogcím nélkül a régi egyesülettől elkobzott, továbbá az Egyesület következetesen harcol azon kárpótlásokért, amelyek a törvény értelmében az államosított ingóságokért és ingatlanokért járnak.
A jelen Alapszabályban szabályozatlan vagy elégtelenül szabályozott ügyeket, az Igazgatótanácsnak, az Egyesület célkitűzéseit kötelező módon értelmezve kell megoldania.
A MÚRE alapítója a Spectator Alapítványnak, melynek célja, hogy támogassa a romániai magyar média szereplőit, valamint az újságírókat, akik a romániai magyar írott és elektronikus médiákban közölnek, támogassa az újságírók felkészítésére, továbbképzésére hivatott oktatási rendszert, továbbá a kezdő újságírók és nyugdíjasok segélyezése, a MÚRE céljainak megfelelően.
